....mert a találkozásunk pillanatában, felborult a motorral, és csúnyán megütötte magát. Persze sírás, vigasztalás aztán be a Pennybe. Saját kosarát húzva keringett az áruházban, én meg aggódva lestem, hogy el ne vesszen a gondolák között:))) Persze anya figyelt, Bazsa meg ment utána (ha nem a saját feje után..)
Hosszú volt az út hazáig, mert én, mint buta felnőtt, azzal akartam vigasztalni és mozgásra buzdítani, hogy oda adtam a könyvet, amit hoztam neki. Nagy ötlet volt:((( A könyv méreteinél fogva, hol leesett, hol eltakarta vele az arcát, és megint csak botladozott az úton....
Végre egy fagyival összekenve , hazaértünk. Azt hittük, pillanat alatt elalszik, ezután a (számunkra?) fárasztó kirándulás után. Hát nem így volt, mert egy kis küzdelem kellett hozzá:) Anya elment, én leültem olvasni...és negyed óra múlva, sírva fel is ébredt. Se visszasimogatás, se tea...kijön! Hosszúra sikerült a délután. Többször elfeküdt a "tentiével", dörzsölgette a szemét, de mindannyiszor felpattant és folytatta a játékot. Mert játszott! Síneket rakosgatott, autót tologatott, olvasott, cicázott, és nézte a kedvenc meséjét.
Másnap kiderült, hogy éjszaka belázasodott! Lehet, hogy a sok "hiszti", már az előjele volt a betegségnek?
Sokat beszél, de én még nem mindent értek a Bazsanyelven:))) De mindent megmagyaráz úgy, hogy megértsem. A határozott "NEM"-et, azt értem, és megpróbálok meg is felelni neki. Ha NEM, hát NEM.....már amikor lehet engedni:)) Még sétáltunk egyet, de már nem mertem motorra ültetni, biztosabbnak láttam a babakocsiban, bekötve. Fagyiztunk egyet még, beszélgettünk séta közben, aztán otthon , egy alapos mosakodással varázsoltam tisztára a "csokifagyis Bazsit":)))
Párat alszunk, és két éves lesz! Fantasztikus!
Hosszú volt az út hazáig, mert én, mint buta felnőtt, azzal akartam vigasztalni és mozgásra buzdítani, hogy oda adtam a könyvet, amit hoztam neki. Nagy ötlet volt:((( A könyv méreteinél fogva, hol leesett, hol eltakarta vele az arcát, és megint csak botladozott az úton....
Végre egy fagyival összekenve , hazaértünk. Azt hittük, pillanat alatt elalszik, ezután a (számunkra?) fárasztó kirándulás után. Hát nem így volt, mert egy kis küzdelem kellett hozzá:) Anya elment, én leültem olvasni...és negyed óra múlva, sírva fel is ébredt. Se visszasimogatás, se tea...kijön! Hosszúra sikerült a délután. Többször elfeküdt a "tentiével", dörzsölgette a szemét, de mindannyiszor felpattant és folytatta a játékot. Mert játszott! Síneket rakosgatott, autót tologatott, olvasott, cicázott, és nézte a kedvenc meséjét.
Másnap kiderült, hogy éjszaka belázasodott! Lehet, hogy a sok "hiszti", már az előjele volt a betegségnek?
Sokat beszél, de én még nem mindent értek a Bazsanyelven:))) De mindent megmagyaráz úgy, hogy megértsem. A határozott "NEM"-et, azt értem, és megpróbálok meg is felelni neki. Ha NEM, hát NEM.....már amikor lehet engedni:)) Még sétáltunk egyet, de már nem mertem motorra ültetni, biztosabbnak láttam a babakocsiban, bekötve. Fagyiztunk egyet még, beszélgettünk séta közben, aztán otthon , egy alapos mosakodással varázsoltam tisztára a "csokifagyis Bazsit":)))
Párat alszunk, és két éves lesz! Fantasztikus!