"Jól" kezdődött...

....mert a találkozásunk pillanatában, felborult a motorral, és csúnyán megütötte magát. Persze sírás, vigasztalás  aztán be a Pennybe. Saját kosarát húzva keringett az áruházban, én meg aggódva lestem, hogy el ne vesszen a gondolák között:))) Persze anya figyelt, Bazsa meg ment utána (ha nem a saját feje után..)
Hosszú volt az út hazáig, mert én, mint buta felnőtt, azzal akartam vigasztalni és mozgásra buzdítani, hogy oda adtam a könyvet, amit hoztam neki. Nagy ötlet volt:((( A könyv méreteinél fogva, hol leesett, hol eltakarta vele az arcát, és megint csak botladozott az úton....
Végre egy fagyival összekenve , hazaértünk. Azt hittük, pillanat alatt elalszik, ezután a (számunkra?) fárasztó kirándulás után. Hát nem így volt, mert egy kis küzdelem kellett hozzá:) Anya elment, én leültem olvasni...és negyed óra múlva, sírva fel is ébredt. Se visszasimogatás,  se tea...kijön! Hosszúra sikerült a délután. Többször elfeküdt a "tentiével", dörzsölgette a szemét, de mindannyiszor felpattant és folytatta a játékot. Mert játszott! Síneket rakosgatott, autót tologatott, olvasott, cicázott, és nézte a kedvenc meséjét.
Másnap kiderült, hogy éjszaka belázasodott! Lehet, hogy a sok "hiszti", már az előjele volt a betegségnek?
Sokat beszél, de én még nem mindent értek a Bazsanyelven:))) De mindent megmagyaráz úgy, hogy megértsem. A határozott "NEM"-et, azt értem, és megpróbálok meg is felelni neki. Ha NEM, hát NEM.....már amikor lehet engedni:)) Még sétáltunk egyet, de már nem mertem motorra ültetni, biztosabbnak láttam a babakocsiban, bekötve. Fagyiztunk egyet még, beszélgettünk séta közben, aztán otthon , egy alapos mosakodással varázsoltam tisztára a "csokifagyis Bazsit":)))
Párat alszunk, és két éves lesz! Fantasztikus!










 

 

 

 

 

 

Képek nélkül.....

Egy egész napos" Bazsi-programom" volt. Én még lábadozom, az eső meg zuhogott, így csak szobai játékra volt lehetőség.
Fantasztikus, ahogy a vonatokkal, autókkal bíbelődik. Épít összerak, egymáshoz illeszt, és tudja minden kocsijáról  mozdonyáról, hogy mi a nevük.
Gyönyörűen játszik egyedül, de szereti, ha belepiszkálok én is:))
Ha elfárad, ledől egy kicsit egy kis teával és a "tentivel", közben a kedvenc Thomaszos filmjét nézi.
Anyával a számítógépen nézegetik a mozdonyokat, és mindegyiknek mondja a mesebeli nevét.
Beszél már, ugyan még legtöbbször csak szavakat mond, de ráér, megértjük így is, hogy mit szeretne.
8.-án 2 éves lesz!!! Hogy telik az idő! Néztük az első fotókat, és ámuldoztunk, hogy "miből lesz a cserebogár?"
Fotózni már igen nehéz, mert folyton mozgásban van, vagy épp háttal van nekem....
Csütörtökön is megyek, majd megpróbálom lekapni!:)

Nem hisztizik, csak határozott. Ha valami "NEM!", akkor az biztos nem:) Akkor eszik, mikor akar, de általában abban az időben, amikor úgyis esedékes lenne. Aludni egyedül elmegy, nem kell agitálni, rábeszélni...de csak akkor, amikor már álmos. Alszik egy jót, és jókedvűen ébred.
Megkezdte a bölcsődét is. Jól érzi magát a gyerekek és játékok között, bár, még kevés időt tölt bent.

Szülinapjára triciklit kapott és egy mesekönyvet, persze Thomaszosat. A biciklit még csak tolja, de amilyen hamar megtanult motorozni, ez is biztos menni fog hamarosan!
A motorral száguld, de zömmel megbízhatóan megáll amikor kell, és nem gurul tovább a járdaszigetnél.

Elpakoltam ugyan a "nem szabad" dolgokat, de ha valami elé került mégis, szó nélkül le is tette, ha rászóltam.
Nagyon aranyos, okos, ügyes, szép....és egyszerűen tökéletes!:))))

Fél szavakból értjük egymást....

Bazsi szókincse gyarapszik ugyan, de még mindig inkább a többi eszközt használja közlésre. Mimikával jelzi, hogy nem tetszik, vagy épp tetszik valami. Kézen fogva vezet a játékhoz, amiben partnert keres, Teát kér, takaróját húzza, ha elfáradt, és ledőlne egy kicsit. Mint minden gyerek, a határozott "nem", az nemet jelent, és tántoríthatatlanul.Az autókkal rengeteget játszik, felismeri, és maga módján mondja a szerepüket. Tűzoltó, mentő, rendőr autó, motor, traktor....és így tovább. Kockából alagutat épít(tet), majd végigpróbálja, melyik fér át alatta. A kocka színeit (főleg a "kék"), mondja, bár nem igen derül ki, hogy tippel, vagy tudja is?
Jelzi, ha tele van a pelus, és elutasít, ha ok nélkül szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy nem kell-e tisztába tenni. Hozza a babakocsit, ha sétálni szeretne, a motort, ha azzal akar közlekedni, és kézen fogva vezet az ajtóhoz, ha csak simán gyalog menne. Ügyesen focizik, és még mindig partner a labdázásban a kiscica. Nagyokat  játszanak, hiszen a kis állat vele cseperedik és fejlődik.  Bazsa megért mindent, amit mondunk, és meg is csinálja, amit kérünk. Nem hisztis! Ha nem tetszik valami, csak egy toppantás, egy mérges pillantás, és tudjuk, hogy ez most tiltakozást jelent.

 

Autózás

kollekció

Bazsi "beszél"

 

Bazsiszitter

Végre! Végre!!!!!! Nagyon rég nem találkoztunk, és most mindjárt egy egész napot együtt voltunk. Csak kapkodtam a fejem, hogy mennyit nőtt, fejlődött. Mindent megért, és elmagyaráz. Imád autózni, de szereti a cicáját is, jókat játszanak. Motorozik, tesz-vesz, és soha nem hisztizik...legalább is ma nem tette! Nincs is miért, hiszen minden kívánsága teljesül. Fogja a kezem, és odavezet,ahol és amivel játszani szeretne.Nem nehéz nevetésre bírni. Szereti a mondókákat, és a mutogatósakat utánozza is, csak úgy visszafogottan:))
Sétáltunk is egy nagyot, vásároltunk, és apát motorral vártuk az utcán,   ahogy észrevette, nagy sebességre kapcsolva "szaladt"! a kitárt karokba!
Az alvás tökéletesen ment. Ahogy elálmosodik, fogja a rongyiját és a cumiját, befordul, és alszik. Minden herce-hurca nélkül. Talán az evés, ami kicsit nem tökéletes, hiszen bármit kínáltam, határozott "NEM!" volt a válasz....Vitának helye nincs! Ha végre elfogadott valamit, azt azonnal megosztotta a cicával!:)))
Fotózni nehéz, mert vagy együtt játszunk, vagy folytonos mozgásban van. Nagyon édes, ahogy beszélni kezd.
Megyek Bazsa ma is!!!!!!!!:))))

Cicaetetés
 

Bazsi és az autók

 

Huncut Bazsi

Bazsi új játszótársa

Bazsiékhoz új lakó érkezett, egy kis cica személyében. Szépen tanulják egymást.Bazsi azt, hogy nem a farkánál fogva kell cipelni a cicát, a cica, hogy ne vadássza le Bazsát...
Inkább játszanak együtt! Pl. húzogatós játékot. Bazsi húz egy madzagon maga után egy játékot, a macska pedig, mint aki rá van kötve, megy utána. Nagyon mókás, ahogy valóban úgy tűnik, hogy pórázon húzza a cicát:))

Az udvarkáját nagyon élvezi. Van homokozó, medence (azt még nem láttam) és nagyon sok játék. Így állandóan van dolga is persze. Hol az autókat tologatja, rakosgatja, hol a labdákkal focizik, gurigázik, hol homokozik, motorozik...mindegy, de folyton mozog.

Még nem beszél, csak "baba nyelven", de megértjük, és ő is megért minket. Még mindig nagyon vidám kisfiú.
Hetente 1-2 nap, "bölcsibe" jár, ahol teljesen elfogadja a szokásokat. Leül az asztalhoz, enni a többiekkel, alszik, játszik, és biztos benne, hogy jönnek érte, így sírnia sem kell.Nem is teszi! Anya elmondja, hogy mi fog történni, és Bazsi maximális bizalommal felvértezve, élvezi az új játszó teret és pajtásokat.
Örül mindenkinek, aki hozzájuk érkezik. Kézen fogva invitálja be a vendéget.Aztán megmutatja, hogy mit szeretne játszani, és elégedett, hogy kívánsága azonnal teljesül. Ha elfárad, egy kis tea, és alvó pléd társaságában, pihen egy kicsit.
Napirendje alkalmazkodik hozzá, így mindig tudja, és elfogadja, ami következik.
Fotózáshoz, egy "lesifotós" kéne, mert nehéz elkapni úgy, hogy ne szaladjon,mozogjon, vagy ne akarja elvenni a masinát.

Albert-nap

Kaptunk egy szabadnapot. Szerencsére nagyon jó idő volt, így nem zavart semmi, hogy pár kellemes órát eltöltsünk a Vasúttörténeti parkban.

XXXI. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

Sokan, egy élményért

Akiknek vérükben van a tánc

Kosárfonó

Kemencében sült lángos

Gyönyörűűűűű!!!

Csúnyán meglepődtem...

Mi történt a Margit szigettel??? Biztos nem figyeltem a hírekre, de egyik hétről a másikra, a gyönyörű, kedvenc szigetem, teljesen megváltozott.
A vadasparkot bezárták a gyerekek elől. Egyetlen kiírást nem találtam, ami megmagyarázta volna, hogy miért nem lehet lovagolni, gólyák, vadkacsák, pávák között nézelődni. Már gyanús volt, a büfé bezárása is legutóbb, hiszen ott lehetett venni a zoo csemegét az állatok etetéséhez....
Körülnéztem, és valami egy hét alatt nagyon megváltozott..A bokrok tövig levágva! Hiszen ott laktak a madarak!!!! Hívásra, kézből ettek...ott szaladgáltak a mókusok...rejtőzködve a fürkész szemek elől.
Csúnyán megcsonkítva a több évtizedes fák némelyike, valami új metszési forma miatt??? Nem értem?
Ilyen barbárságot a természet ellen elkövetni!
A sziget így is tele volt, hiszen lassan, az egyetlen lehetőség az ingyenes programra.
Nincs meg a kis busz sem.....

Valami nagy merényletet érzek....Valószínű, nem csak én, mert valóban, olyan sokan voltak vasárnap, mintha mindenki ki akarná használni az utolsó lehetőséget!

Ha valaki hallott, olvasott róla, kérem ossza meg velem, hogy mi történik itt????

Új bejegyzés

Hosszú hallgatásomnak, több oka van. A publikus az, hogy egész napos , más irányú elfoglaltságom, gondolataimat, és időmet is korlátozza.
Azért történik "gyerekdolog "is.
Sajnos, Alberttel, egy fedél alatt is, nagyon korlátozott a kapcsolatunk. Próbáltuk, hogy  Dédi, bébi-együtt legyen, de a két "gyerek", nem tudott osztozkodni. Mindkettő kizárólagos figyelmet követelt volna magának, de ez kivitelezhetetlen volt, így megállapodtunk, hogy kerüljük az ilyen helyzeteket.
Alberttel kárpótlásul, kaptunk egy tavaszi szüneti napot, amikor a Vasút történeti parkba szeretném elvinni. Mindegy, ha nem sikerül oda,akkor bárhova, de csak ketten....Nagyon várom már, hogy bebizonyíthassam, hogy továbbra is olyan fontos számomra, mint eddig!!!
Dédivel jól összeszoktunk, de olyan figyelmet igényel, mint egy gyerek. Hasonló módszerekhez folyamodik, hogy a figyelmet magára fordítsa. Nagyon érdekes, bár kissé szomorú a párhuzam.

Bazsival, bár helyrajzilag közelebb vagyunk, idő hiány miatt, mégis kevesebbet vagyunk együtt.
Képet, szinte lehetetlen készíteni róla, hiszen folytonos mozgásban van, és már tudja, ha fotózni akarjuk, és direkt elfordul, huncut módon:)))
Most vasárnap is a Margit szigeten voltunk megint (szerencsére, nagyon közel laknak). Nagyon élvezte a játszóteret, és látszik, hogy már gyakorlott is benne. Mászik, csúszik, barátkozik....lényeg, hogy időnként kipillantva, apa ott legyen.
Nagyon fáradt volt, de nem mulasztott el hazafelé sem semmi élményt, nem aludt el, csak forgatta a kis fejét, apa ujját fogva, hogy le ne maradjon, semmi látnivalóról!! Nagyon cuki!!!:)))

Apának sikerült egy fotót elcsípni...

kis pihi..

Fiúk a térről:)))

Kéz a kézben..

Így megyünk...mama tolja a kocsit, ők meg kézen fogva:))))

Még egy nagyon fontos, szívet melengető élményem volt gyerek-ügyben. Két blogbarátnőm is kisbabát vár, és megkönnyeztem, hogy elsők között osztották meg velem az élményt! Velük élem most át a kilenc hónapot, miközben nagyobb gyerekeik életét is követem, remélem lassan már sűrűbben.
Nagyon sok lemaradásom van olvasásban is, de ebben az a jó, hogy most egy hosszabb idő után, egy nagyobb fejlődést fogok tapasztalni.
Valahogy szakítok időt rá!:)))

És még egy "gyerek élmény"! Szilvivel, már kétszer voltunk vásárolni. Hihetetlen, hogy most már ő választ nekem ruhát, és kritikus szemmel teteti vissza velem azt, ami nem divatos! Sokat beszélgetünk is közben....Örülök, hogy megint kicsit közelebb kerülünk! Lassan ballagni fog, és feltétlen ott leszek!

Addig is, mindenkinek szép tavaszi napokat kívánok!!!!

Ma, Magyarországon?

Ritkán írok ide bejegyzést, de ez most kikívánkozik.
Adrienn, kérlek nyugodtan töröld, ha úgy érzed.

Az elmúlt két nap eseményeit szeretném közzé tenni. A szomszéd faluban, ahol hat évig éltem, és anyámék most is ott laknak, történt az eset.
Csütörtök délelőtt az egyik helybeli nő elvitte a két fiát és a kislányát iskolába és óvodába, majd bement az önkormányzatra és lemondott a szülői jogairól, külön kérve, hogy olyan nyilatkozatot írjon neki a jegyző, amit nem lehet később visszacsinálni. Kijelentette továbbá, hogy a gyerekek nem mehetek már haza délután, hozzák őket az önkormányzatra, majd kijön elköszönni, és oda jöjjön a gyámügy is. Annyi holmit vihetnek, ami rajtuk és a táskájukban van. Mikor délután a gyerekekkel közölte a hírt, azok hisztérikus rohamban törtek ki, nem akartak beszállni a gyámügyesek kocsijába, kiabáltak, sírtak.
Sikerült a családsegítő hölgynek elintéznie, hogy egy helyre vigyék őket, együtt maradhassanak (mert ez nem volt biztos!).
Hatalmas volt a felháborodás a faluban, mert nehéz sorsú család voltak, és mindig mindenki segített nekik, ahol csak lehetett. Az anya állami gondozott volt, eddig azt hajtogatta, hogy csak oda ne kerüljenek a gyerekek, mert ő tudja, hogy az milyen.
Senki nem értette, hogy mi történhetett, lincshangulat kezdett alakulni.

Aztán csütörtök este az apa a kocsmában kezdte ordibálni, hogy hiába vitette el a nő a gyerekeket, úgyis megtalálja és "nem ússzák meg azok se!"

Ma délelőtt kiderült, hogy a szülők váltak, ami az apának nem tetszett és ezért hónapok óta életveszélyesen fenyegette az anyát és a gyerekeket. Rendőrségi jegyzőkönyv is van arról, hogy az anya panaszt tett, de a rendőrök nem tettek semmit, mondván: csak akkor tudnak intézkedni, ha tettlegesség történik. A családsegítő tanácsolta, hogy helyezzék biztonságba a gyerekeket. Mivel az anyának nincsenek rokonai, végső elkeseredésében elvitette őket. Haza azért nem mehettek iskola/óvoda után, nehogy ott legyen az apjuk. Míg csütörtök délelőtt a gyerekek iskolában, óvodában voltak, addig az apa anyja bezárta az anyát a házba, kívülről kitámasztotta az ajtót, és elhordatta az udvarról az önkormányzattól fűtéssegély címén kapott fát.

Kérdésem: Ebben a nyamvadt országban vérnek kell folynia, hogy a rendőrség segítsen azon, aki segítséget kér? Rákényszerül egy anya, hogy állami gondozásba adja a gyerekeit, csak hogy az életüket védje? Nem számít, hogy tanú van a fenyegetésre, mert az nem tettlegesség???
Mi a fene folyik itt??????????

Villámlátogatás Budapesten..

Egy kötelesség miatt mentem, persze beiktatva egy- két találkozót. Három barátnői pletyiből , kettőt sikerült megvalósítanom, sok értékes percet töltöttünk beszélgetéssel .

Lányommal , keserédes volt, egy aktuális helyzet miatt., az a kevés idő is, amit együtt voltunk:(((

Szomszédom gyerekeit csak hallottam, ahogy a lépcsőházban közlekedtek, de folyton váltófutásban voltunk, így épp csak bekukkantottam hozzájuk.


Alberttel  egy röpke délutánt töltöttünk együtt, ami fáradtsága, és álmossága miatt, kissé csendesebbre sikerült.
Nem sok kedve volt se játszani, se beszélgetni..
Azért az jól esett, hogy érdeklődött, hogy az én mézeskalácsomról szólt a mese??
-Igen! Olvasta anya?
-Igen, az volt az esti mese, egyik nap!
Kell ettől több visszajelzés??:)
Azért hozzátette, hogy nem figyeltem biztos, amikor anya elmondta, hogy kell sütni:))
Nagyon tetszik, ahogy Papi,  öreges morgolódását, annyira jól kezeli már (anya!!!), hogy ha ártalmatlan dolgokért rászól, akkor azonnal korrigálja és elnézést kér, vagy egy esetben "köszönöm Papi, hogy szóltál!", reagálta le! Nem fantasztikus!???
Bazsikámat elkapta valami nyavalya, szerencsére, hamar lezajlott, de amikor ott voltam, még épp abban a stádiumban volt, hogy nem volt nagy kedve játszani, bohóckodni, huncutkodni!
Nem baj, lényeg, hogy nem döntötte le jobban a betegség, és tegnap, már azt mondta a fiam, hogy ugyanolyan jókedvű, vidám, mint előtte volt!
Hazajövetelemet, kutyám, a megszokott lerohanásával ünnepelte, szerencsémre, nem volt nagy sár, így egy mosással megúszom, nem kell tisztíttatni a ruháimat.

 Párom a kutyát és a cicát ellátta, de a madarakra nem figyelt. Így, még kabátban (már úgy is szutykos lettem a z üdvözléstől) gyorsan teleöntöttem az etetőket!

Frici cica, méltóságteljesen hagyta, hogy üdvözöljem, és elfogadta a jutalomfalatot, amivel kedveskedtem neki, majd elfoglalta méltó helyét, elnyújtózva a franciaágyon:))

Köszönöm.......

Köszönöm az érdeklődést!!

A találkozás nagyon jól sikerült. Kezdeti,kicsit elbeszélés egymás mellett,után, úgy tűnik alaposan megkezdtük az összehangolódást! Ez így helyes, hiszen egy kisgyerek fejlődésének, nem mindegy, hogy milyen a környezet,és milyen a légkör!
Volt már olyan lehetőség, amit azért nem vállaltam el,mert éreztem azt a lekezelő, vagy számon kérő, vagy kioktató stílust, amit, ha a gyerek ezt érzi a szülők részéről, én bármit tehetek, falba ütközöm.
A másik nagyon fontos, hogy a gyerek elfogadjon! Ez úgy tűnik, már jól alakul!!:)))
Dávidka nagyon mosolygós, kiegyensúlyozott 10 hónapos baba.
Lassan, óvatosan közeledtem, de már eljutottunk,hogy nincs kifogása, ha én végzem a gondozási feladatokat.
A szülőkkel úgy tűnik, hogy tudunk egymáshoz alkalmazkodni,és rugalmasak lenni!A bizalom mellett, nagyon fontos ez is!
Még van persze, jó pár dolog, amit még fel kell térképeznem, ezért ezt a hetet, intenzíven "tanulással" töltöm, remélem, nem bukom meg egyik vizsgán sem!:)))
A család kérését figyelembe véve, képeket, és adatokat nem fogok írni, de a magam érzéseit,élményeit valószínű, le tudom majd jegyezni!
Ha hosszú távú kapcsolat lesz,( amit mindannyian szeretnénk!) jó dolog visszaolvasni a kezdetektől, mint a többi babámat is!!:))
Ma még egy öröm vár!!! Bazsikámat, már nagyon régen nem láttam! Most útba tudom ejteni, és pár órát együtt lehetünk! Már 13 hónapos!!!!!!!
Szombaton, még egy esti Albert program lesz, aminek én örülök, ő pedig elfogadja:( Nem szereti, mert anyával szeret elaludni! Teljesen érthető, de már nagyfiú, és alkalmazkodik a helyzethez. Azért nem szenved!!:)) Kicsit nehezebben alszik el, de másnap alhat majd! Azért úgy rendezzük mindig, hogy választhasson rossz,és rossz közül!:))) De hát...."Anya, csak egy van" :)))