Végre, megint eljutottam unokázni!:)) Első ránézésre, kicsit látványos változást tapasztaltam, ugyanis a nózija elég szépen ki van dekorálva! Mindegy, ez is jó áll neki:))
Látszott,hogy örül nekem, aztán rácsodálkozott a húzogatós egérkére, amit még a Mikulás nálam felejtett.
Megmutattam, hogy pörög mikor tolja, nagyon tetszett, de valahogy a kezében, a húzogatás volt még benne. Egy darabig tolta, aztán újra hátrakerült, mint a dömper, meg a béka. Mindegy, majd rájön a nyitjára!:)
Jó idő volt, így egy kicsit levittem sétálni, játszani, és az egeret tologatni.
Nagy bátran, babakocsi nélkül indultam el, hiszen a múltkor sem akart beleülni! Most viszont, pár lépésenként, felkéredzkedett.Hamarosan rájöttem, hogy "szkafander" szokatlan, nem biztonságos még a mozgás benne:)
Elmentünk a játszóra, hogy talán ott, a látnivalóktól belejön. Hát, ment kicsit, aztán újra fe! Hinta kicsit, újra fel...
Találkoztunk egy 3 év körüli kislánnyal, aki nagyon kedvesen invitálta a rugós hintára, amit eddig csak rángatott, ráülni nem szeretett.
Most odaült a kislány mellé, és ha épp nem is úgy tűnt, hogy élvezi, gavallérként eleget tett a kérésnek. Aztán csatlakozott egy kisfiú is, így lassan látszott, hogy ráérez a játék lényegére.
Otthon, főzött a mamának kávét. Nagynénije irányítása és figyelme mellett, nagyon komolyan végezte a műveletet:)
Bár már fáradtnak tűnt, néha fogott is egy plédit és egy cumisüveget, amivel megpihent kicsit, de aztán új erővel lódult játszani.
A toronyépítő, még mindig kedvenc. Tudja fajtánként válogatni, és próbálgatja a méret szerinti egymásra, vagy egymásba rakodását.
Előhozta az alagutat, amibe gy jó kis bújócskát játszottunk, nagy kacagásokkal.
A motorral már tud menni, így mire kitavaszodik, már teljes biztonsággal közlekedhet majd a játszótéren, a többi ki motorossal:)
Nagyon sok mindent megjegyez, ami hozzám köti, és sorolja mutogatva, hogy mit mondókázzak, vagy mit játszunk!:)
Integet, ha elmegy vagy jön valaki,és én határozottan hallom egyes szavak elejét, vagy bizonyos részletét. A színeket is ismétli, a maga nyelvén, és szerintem, a számokat is mondogatja, legalább is én azt hallom!:)))
Egyszóval, gyönyörűen fejlődik, nyiladozik az értelme egyre jobban, és elfogultság nélkül mondhatom, hogy okos, szép, ügyes....és ő, a legkedvesebb unokám! (mivel nincs is több:)) )
Annyira igyekeztem megjavítani a telefon fényképezőjét, hogy egyre rosszabbak a képek! Nem baj, Bazsa, így is gyönyörű!:))
5 megjegyzés:
Nagyon édes! Az utolsó kép lett a kedvencem ;)
Mintha csak az unokámat látnám, ugyanolyan ügyes, okos és szép a Bazsikád :-))) Csak az a külömbség, hogy nálatok milyen rend van . Hogy csináljátok?
Köszi a dícséreteket!!:))
alterego! A látszat néha csal:))))
Ó, meg kell zabálni! A kávéfőzés!!!! :) Az összes képen tündéri és milyen nagyfiú már!
Köszi Mártika!! Miből lesz a cserebogár??:)))
Megjegyzés küldése