Meglátogattuk már Bazsit is kétszer. Családtagként érkezett, hiszen 14 éve került hozzánk, és fiamat is "féltestvérként" szereti.
És eljött a ballagás. A mai napig nem tudom megbocsájtani magamnak, hogy Misi ballagásán nem vettem részt. Mentségemre, nem értesített,és biztos voltam benne, hogy ezen a nagy eseményen, a család, részt vesz! Tévedtem....egyedül, egy szál virág nélkül búcsúzott az iskolától.
Most jobban figyeltem, és Szilvi ballagására időben készültem. Flóra (Albert anyukája) gyönyörű, hatalmas csokrot készített a kert virágaiból, beletettünk egy kabalát, és persze egy szalag fogta át.
Nagyon megható volt az esemény, de persze (már nem is csodálkoztam!), egyedüli vendége voltam neki.
Utána fagyiztunk egy nagyot, majd vasárnap meglátogattuk Bazsit.
Misivel nem olyan szoros a kapcsolatom, de ez az én hibám. Ha hívtam jött, de ő visszahúzódóbb attól, hogy maga jelentkezzen. Bazsinál ő is volt már, és a belőle sugárzó nyugalommal, közel is került hozzá, igen hamar.
Most arra is odafigyelek, hogy vele is többet törődjek. Eddig azt gondoltam, hogy éli a kamaszok mozgalmas életét, barátokkal, programokkal dúsítva. Kiderült, nagyrészt otthon van, egyedül, és lopott pár órát tölt a barátaival, ami remélem, kellemes időtöltés neki...elmondása szerint.
A rettenetes a kettőjük kapcsolata! Misi, látványosan ki van rekesztve a családból a szülők részéről, és ez meglátszik Szilvin is. Hiába próbálom győzködni, hogy legalább ők tartsanak össze, mindketten hevesen tiltakoznak, kijelentve, hogy egyáltalán nem érdekli a másik élete. Megcsinálják a rájuk szabott munkát, esetleg, fedezik egymást a hazugságokban, amibe belekényszerültek...de több semmi. Nagyon szomorú!!!
Vissza a ballagáshoz. Sok képet nem tudtam készíteni, de ebből a montázsból, talán lejön az élmény!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése