Játékok Alberttel

Már írtam, hogy Albert mennyire kreatív, fantáziadús játékokat talál ki, vagy éppen kapcsolódik be egy felbukkanó játéklehetőségbe.

A napokban, kisebb meghűléses betegség kapcsán, megint együtt lehettünk.

A fő játék, az általa kitalált "cirkusz" volt. Egy nagy szivacs volt a porond, amin ő, mint artista, mutatott be különböző produkciókat, Holdacska néven.
Én Csillagsugár névvel, és közös "macigyermekünkkel" voltam a lelkes néző.Természetesen, jegyet váltottunk, helyet foglaltunk, és nagy lelkesedéssel, tapssal élveztük az előadást. Szünetben a "gyerekünk" répát evett, és teát ivott (magnókazetta), majd büfizett, tisztába tettük....és folytatódott a fergeteges produkció!
A bukfenc, a hátra bukfenc, gyertya formáció, egyszer csak karatés jelleget öltött, amiben saját homlokára ütve, csattogó hangot adott kíséretként. Kicsit megdöbbentem, de nem szóltam, vártam, hogy eldurvul-e a dolog.A keménység nem változott, a koreográfia sem nagyon, így gondoltam, hogy valamit eljátszik, leutánoz.
Később kiderült, hogy egy Bud Spencer film adta az ihletett,így meg is nyugodtam, hogy a jelenet, nem valami véres akciófilmet másol.

Időközben rájöttünk, hogy gombszemét rég elvesztő macigyermekünket,meg kéne javítani, hogy szebb legyen, és élvezhesse az előadást.
Albert pillanatok alatt elővarázsolt egy hatalmas tűt, két gombot, és a maci színével megegyező színű cérnát. Mire felocsúdtam volna, a cérna a tűben volt, csomóval a végén, és a gombokkal küzdve, próbálta megoldani a problémát.
Egy idő után, a feladatot átadta nekem, és hamarosan, egy vidám szemű macival bővült a játékok száma.
Közben begyúrtunk egy finom pogácsát, és mire anya megérkezett, asztalon volt a vendégváró, illatos finomság,amiben ő is aktívan részt vett!
Majd 2-3 kártya és dominócsata, pihenés képen, egy "fejből mese" (persze cirkuszról),után játékot váltottunk.
Anya által összegyűjtött 10 filléreseket próbáltunk, versenyszerűen egy gyékény kosárba beledobni! Ez is érdekes volt, és izgalmas.Itt jegyzem meg, hogy soha nem csal, hiszti nélkül viseli a vereséget,és inkább a játék öröme, mint az ádáz harc a nyerésért, jellemző ezekre a játékokra.
Közben megbeszéltük, hogy miért nincs már ilyen pénz forgalomban. Ezt úgy illusztráltam, hogy kiszámoltuk, hány darab érme kellene 1 kifli vásárlásához.
Természetesen, egyből megértette, én meg örültem, hogy még egy kérdés tisztázódott az okos kis fejében!
A legnagyobb elismerés, amikor anya megjön, és nem kitaszítani akar az ajtón, hanem könyörög, hogy most hárman legyünk már a játék részesei, és töltsünk még egy kis időt együtt is!
Mi ez, ha nem siker? Kell ettől több önigazolás magamnak, hogy jól végzem a dolgom?
Nekem nem!!!