Levi vasutas

Annyi élmény van a szívemben, fejemben, kezemben...de amíg itt vagyok,nem tudok nyugodtan leülni,összeszedni, sorba rakni a gondolatokat!
Ezt most, akkor is le kell írni!!
Tegnap, Levi, "félkómában"érkezett! Már előre kétségbe estem, mert aznapra, programot terveztünk, mielőtt lecsap a hőség!
Rá akartam bízni a döntést, de persze, nem volt kétséges, hogy menni akar! Kicsit aggódtam, hogy ha a fáradtságtól szeles, akkor folytonos "fegyelmezéssel" elrontom a napot, viszont ha ilyen állapotban van, akkor elkerülhetetlen!
Tévedtem! És boldog vagyok, hogy bevállaltam. Szóba került a Margit szigeti játszótér, amit a múltkor kihagytunk, de azzal az volt a gondom, hogy ha fáradt, akkor figyelmetlenebb, szertelenebb, és az amúgy biztonsággal ügyesen mászó kisfiú, a nap végére, össze-vissza töri magát. Én pedig többszörösen lefáradva, nem tudnám kezelni helyesen.
Tanakodásom eredménye, a  Vasúttörténeti Park lett, mert viszonylag közel van, szabadon lehet engedni a gyereket, mozoghat, ,és ha szerencsém van, akkor a figyelmét is leköti, némi ismerettel is gazdagodik!
Igazunk lett mindkettőnknek! Annyira jó napunk volt, olyan sok élményt szerzett, annyira elfáradt, hogy kicsit lelassult a pörgése.....Nagyon örültem!!

Az első, vonatos élmény...

Ekkora vonatok!!!!

Mindent kipróbált, mindent megnézett,minden érdekelte!! Hazafelé persze döntött, hogy a hétfői "villamos vezető leszek", véleményét, mozdony vezetőre cserélte!:)

Igazi jegy, igazi lyukasztó!

Indul a Füsti!!

Hamar, hamar....még sok mindent látni kell!!!

Kemény meló!!

Nem egyszerű ám!!! És nagy figyelmet igényel!!

Váltó.... körbe,körbe!

Barátságok köttetnek.....

Az egyik vonat irányítása, Levi kezében van!!

Hogy is működik?????

Olyan édes volt, hazafelé is! Aggódtam, hogy fel kell majd venni, ami már nem egyszerű, vagy elalszik a buszon, ami szintén problémás....de néha megállt pihenni kicsit, de ő közölte, hogy jó, elég volt, mehetünk. Néha sóhajtozott, mint a felnőttek, hogy mennyit kell várni a buszra, hogy már éhes,De egy szó hiszti nem hagyta el kis száját!

Végre egy kép, bizonyítékul, hogy én is létezem!!:))

Biztonságos társaságban!:))

Hazafelé, még valami eleséget gyűjtöttünk be magunknak, majd ő ajánlotta fel, hogy lepihenne egy kicsit. Alvás ugyan nem lett, de valóban pihengetett egy sort.
Utána csak az emlékeivel foglalkozott! A jegyeket, emlék lapokat, útmutatókat böngészte, és sorolta ,hogy mi hol és hogy volt.
Annyira büszke és boldog voltam, hogy sikerült örömöt okoznom, új élménnyel gazdagítanom, és a bizonyíték, hogy jól csináltam, ott mosolygott előttem. Nem kellett, hogy dicsérjen,csak hallgatnom, ahogy mesél!

Másnap, egy halom kis vonattal érkezett, amivel eljátszotta  a vasutas napot:))