A másik csoda az életemben, ami csak két éves szerelem, a veteményesem.
Pestről, vidékre, méghozzá egy kisváros, szinte legutolsó házába kerültem, ahol megtaláltam a békét és nyugalmat, ami pár éve elveszett!
"Szerencsémre" egy jó nagy föld is tartozott a kerthez, de végtelenül elhanyagolva. Kitűztem célul, hogy megtisztítom, és a szomszédoktól ellesett taktikával, tudással, termelni fogok valamit!
Az első nyáron feladtam. Mintha Dunába vizet hordtam volna! Szerencsére, a kedvem nem ment el, csak elhalasztottam a következő tavaszra, addig pedig a felkészülés, utána olvasás, tervezés foglalkoztatott.
Tavaly teljesült az álmom, és a magam gyakorlatlan "pesti lányos" módján, de termeltem ezt-azt.
A szomszédok dícsérete, bíztatása, sokat segített.
Idén, már felkészülten, jobban megtervezve érkezett a munka ideje!
Tehát, igazoltan hiányzom!
De hogy gyerekről is essen szó, Albert két kis dolgos kezére, kerti munkához való szerszámkészletére és jó kis ötleteire gondolok a szorgoskodás közben!:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése