Némi elfogultsággal, biztos voltam benne, hogy okos kis unokám, következetes, szerető szülei, együtt megoldják a dolgot.
Ma beszéltem velük, és feladták. Mérlegelték a dolgot, mennyi előnnyel, de milyen áron jár a dolog, és az jött ki, hogy nem éri meg. Abbahagyták, okosan, és marad minden a régiben.
Bazsi nyugalma, kiegyensúlyozottsága fontosabb, mint hogy hogyan és milyen módon alszik.
Ezzel ők nem következetlenek voltak, csak ésszerűbben döntöttek.
Az eddigi módszerrel alvása nyugodt volt, kár felborítani, ha ő még nem kapható rá.
Mindennek eljön az ideje!

A szülők közti rivalizálás miatti sürgetés, meg egyenesen megbotránkoztat. Hogy az én gyerekem ügyesebb legyen a másikénál, hogy a játszótéren elmesélhessem, hogy már mennyire előbbre van, mint a társai, azt a gyerek nem hiszem, hogy olyan elégedettséggel éli meg, mint anyukája.
Büszke vagyok a gyerekeimre, mert annyira ésszerűen és gyerekközpontúan telnek a napjaik, hogy Bazsinak ez mind előnyére válik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése