2011. május 13., péntek

Bazsi a világ felé fordult!!

Szia mama!!!!


Megérkezésemkor, már szinte azonnal azonosított, nagy mosollyal nyugtázta, hogy ki vagyok! Persze én meg az olvadás határán voltam!



Elmentünk, hogy Bazsinak kocsit váltsunk. A mostani nagyon jó, de egy ilyen nagy baba, már nem kényelmesen feküdni szeretne, hanem  érdeklődve fürkészni, felfedezni a körülötte lévő dolgokat.

Útközben megszunnyadt egy kicsit








Egy kis majszolással ütöm agyon az időt...










Már gyönyörűen elnyammog egy egész tölcsért, természetesen, az aljánál kezdve a rágcsálást. Aranyos, ahogy a kis nyelvével próbálja a fogai (6!) felé tolni, mert hát a fog rágásra való!!

Megálltunk és hintáztunk egy nagyot!




babatali




















Volt szerencsém és elsőként próbálhattam ki vele a lehetőséget. Ő sem nagyon értette, hogy miért hátulról jön a hang, amihez kép nem társul, és én is izgultam, hogy nem látom az arcát, hogy jól érzi-e magát, nem álmos-e , és főleg mit néz, mi kelti fel az érdeklődését. Eleinte ezért, inkább félkézzel toltam, és oldalról lestem. Ha meglátott, csodálkozva nézett, hogy hogy kerültem oda???:)))

Azt egyből észrevettem, hogy az autókat, motorokat, buszokat, követi csodálkozó szemekkel. Aztán közel vittem virágokhoz, mutattam, azt nem mindegyiket kapta el még a tekintete.


Találkoztunk az első kutyával!!! Kisebb termetű barátságos, és nagyon kedves gazdival a póráz végén.
Olyan közelre vittük egymáshoz őket, hogy a kutya,még ne tudja örömét kifejezni, valamiféle arcon nyalással, nehogy elijesszük az első alkalommal Bazsikát!
Így szemlélte sokáig, végén nevetett és beszélt neki.
Szépek a virágok...
Ezen felbuzdulva,  másik kutyával is próbálkoztam,aki gazdája szerint imádja a gyerekeket, és ezt azonnal be is akarta bizonyítani, csak kicsit hevesen. Ez kis riadalmat keltett, így gyorsan  búcsút vettünk!
A galambok már ismerősnek tűntek, így elég sokáig  álltunk nézegetve őket.

Másnap, már szoktuk mindketten a ezt a fajta sétát, és még több dolog megragadta a figyelmét.
Egy hátránya van a kocsinak, hogy ha bármennyire álmos, és le szeretném ereszteni a kocsit fekvő állásba, ő fent tartja a fejét hasizomból, és kénytelen vagyok visszaültetni. Mint aki semmit nem akar elszalasztani!:))
Mindjárt leveszem!!










A cipője viszont, annyira szem előtt van, hogy állandó tevékenysége lett, hogy megpróbáljon megszabadulni tőle. Ez önmagában, még nagyon jó dolog lenne, hogy megtanulja levenni a cipőt, csak folyamatosan lesni kell, hogy egyáltalán  van-e még mit kikötni:))




Egy darabig elidőztünk egy szökőkútnál, ami ugyan csak bugyogott, de igen lekötötte a figyelmét.

Milyen érdekes!!!

Ha valahol gyerekeket láttunk, sikongva szaladgálni, megálltunk nézni a játékot. Amikor tobozcsatára került a sor, akkor továbbálltunk, nehogy találat érjen bennünket is!:)))


Adatgyűjtés (ha már járni fog!)





Mi is vettünk, csak nem akar forogni:((
Nagyon édes!!!































Mindent egybevetve, szuper járgánya lett Bazsinak! Nagyon könnyű tolni, összecsukni, és a legfontosabb,hogy kitágult a világ!
Mama szerint, jövőre én is beülhetek majd!


2 megjegyzés:

Cicurka írta...

Tényleg jó kis járgányra tettetek szert, szépen elfér benne és gondolom kényelmes is (mert hát olyan édesen mosolyog benne) :)

Adrienn írta...

nagyon szuper! Több szempontot figyelembe vett Kinga, hogy a legmegfelelőbb legyen. Sikerült!!:))