Tartozásaim

Még tartozom a beszámolók folytatásával!
Albert második napjával kezdeném, ami lényegesen nyugodtabban telt, mint az előző! Azért abban sem volt semmi extra, csak Albert inkább olyan szokott lenni, mint csütörtökön volt,

Jó időben, kint is játszottunk, de bent is! Szokás szerint, a szó-szoros értelmében, egy csomó minden tanultam tőle megint! Azért remélem, valamit én is tudtam átadni neki!:))

Benti játéknál, megint volt színházi és cirkuszi előadás is, ami sokkal tartalmasabb volt, mint az előző. Ilyen szokott lenni a felnőtt világban is, nincs ezzel semmi baj!

A cirkusznál sírtam először el magam (magamban persze!), amikor én, mint bűvész, egy mellény alatt "elhokuszpokuszoltam" két kis játékot, amit újabb varázsigék után vissza kerítettem. Elég bugyuta módra sikeredett, felnőtt szemmel nézve! De ahogy Albert, azzal a gyermeki tisztasággal, csodálkozással, tátott szájjal nézte, hogy tényleg tudok varázsolni....ez volt az első felismerés! Hol hagyjuk el, ezeket a tiszta, gyanakvás nélküli, őszinte, kedves és persze csodás pillanatokat!? Miért nem veszünk észre ilyen apró csodákat??
Aztán a bohóc volt a másik, akinek esetlenségét nem kellett túlzottan erőltetnem, de Albert olyan aranyosan nevetett rajta, és nem kinevette!!
Aztán volt egy kis bábelőadás, nyuszika és a farkas segítségével, mindenféle fegyver és agresszió nélkül.


Kisütött a nap, kimentünk az udva, az mindig lenyűgöz! Első találkozásunkkor, 3 éves volt, de a kertben, a szerszámok között, a növényekkel úgy bánt, hogy nem győztem csodálkozni. Aztán a játékai! A különböző,háztartásból kiselejtezett tárgyakkal, olyan hosszú ideig tett-vett, jött-ment, főzött, locsolt, növényt ültetett és sorolhatnám. Egy pillanat alatt a kipattanó ötletre, másodpercek alatt megleli a legalkalmasabb eszközöket, megoldásokat!

Mai feladata, és egyben találmánya, az összegyűjtött fahamut, vízzel keverve festéket készített, amivel a betonjárdát festette le, szép szürkére, gondos alapossággal. Közben gondolt arra is, hogy Tóbiás ne menjen rá a frissen festett útra, ezért téglákkal lekerítette az utat a kutyus elől!

Elkapkodni nem szabad, mert csúnya lesz!!!

Aztán kivittük a gyerekünket ( a maci, akinek megvarrtuk a szemét a múltkor), közben az apa és anya szerepeket vetítette le, ami náluk,  sajnos nem a szokványos . A kicsit belefektette a függőágyba, de úgy feküdt mellé, hogy ha véletlenül leesne, ő a testével tudja megvédeni!
Fára mászott, kicsit tornázott a luxus helyett, használhatósággal jellemezhető, mozgásra késztető játékaival

Egy gyors locsolás, amiből vízesés sikerült:))

Egy kis pihi a fa tetején!:))

Csúszkál a gyerekünk

ez még ráadásul, házi gyártmány:))

állóhinta

kötéllétra

A konyhában sem tudok olyat kérni, vagy kérdezni, amire azonnal ne tudná a választ!
Minden tettében, szavában visszatükröződik, hogy ők anyával mennyire szoros kötelékben élnek egymással.
De ez a kapcsolat bensőséges, egyenrangú, békés, kiegyensúlyozott! Titkoktól, hazugságoktól, mellébeszélésektől mentes, amiben a gyerek, teljes biztonságban van!

Még egy pár szó, a játékairól. Már bemutattam a kaplát, elmeséltem, hogy milyen kreatív ötletei vannak a ház körül található tárgyak bevonásával, hogy tud szerepjátékot játszani. Kártyázni, dominózni, kirakózni és még a mastermid szabályait is kitűnően ismeri, és használja a kis kobakját játékközben is!:))
Most egy általa készített társasjátékot, és egy általam sose látott , kétszemélyes, logikai játékkal ismerkedtem meg!

S.K pisztácia focicsapat!!!

Bársony, kör alakú anyag, és sólisztgyurmából készített apró figurák
és kész a kitűnő társasjáték!!

A bábuk felrakása még simán ment, de a taktikázásban alul maradtam!!