Szeretem megfigyelni, hogy hogyan dolgozik egy-egy felismerésen!
Figyelme, már mindennel felkelthető. Kezeit kezdi már összehangolni, és talán, már nem csak véletlenül érinti meg a tárgyakat. Arcocskája, szinte mindig vidám, elégedett, kivéve, ha a pocak üres, vagy épp pont nagyon tele van!:))
Minden nap tudtunk sétálni is egy kicsit, aminek nagy részét elégedetten végig aludta, de amikor ébren volt, és amennyit látott a világból, azt nagyon érdeklődve szemlélte!
Már nagyon aranyosan próbálgatja formázni a száját, és kiadni a hangokat. Órákig lehet nézni mimikáját, ami hol feszült figyelem, hol elernyedt jóllakottság, hol pocakra koncentrálódó, erőlködő arcocska...és minden percben más, és más kifejezés a pofiján.
Ha sír, annak oka van, ha megoldódik, nincs tovább szerepe....jöhet az újabb" boldog baba" arc és kifejezés!
Napirendje, csak annyira korlátozódik, amihez kell egy kis rendszer. Egyébkén minden úgy van, ahogy igényli!
Ha mosolyog, az egész teste kifejezi elégedettségét. És mindig elégedett!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése