2011. november 5., szombat

Rövid, de tartalmas!

Alberttel  a megbeszélt helyett, csak délután tudtunk együtt leni!
Már előre szólt, hogy meglepetés vár, bár már nem is kétséges, hogy minden alkalommal előáll valami meglepővel!:)
 Most is kint sertepertélt az udvaron, annyira, hogy köszönni is, csak harsány kiáltással volt ideje, puszira nem ért rá!:))
Épp a padot csiszolta, kockára tekert csiszoló papírral, hogy majd lenolajjal lekenje, még mielőtt megérkezik a tél!:)
Aztán bemutatta, hogy meghosszabbította a kertje előtti járda részt. A módszer, az építkezésből kieső sittet átszitálja, és vízzel vegyítve, kész is az s.k. beton. Aztán kizsaluzta (!), és kiöntötte a keverékkel, majd hagyta "megkötni", bár jelezte, hogy azért rálépni, nem tanácsos!


Majd a legutóbb kialakított technikával, gyönyörű, őszi képeket mutatott, amik levelek, és festék szóró segítségével készültek. Persze a módszer, már jóval kidolgozottabb volt! A képek pedig, valóban nagyon szépek, csak már a fotó nem sikerült jól a fény viszonyok miatt!
A kezdetek


Kidolgozott technikával, a kész művek

Jött a nagy meglepetés! A saját kertben termelt tökből a halloween lámpás!
Anya kirajzolta, a többi teljes egészében az ő munkája!!! Este a meggyújtás is, persze! Volt két kisebb is, az is az alkotása.
A tök útja...

Mivel besötétedett, bent folytattuk a játékot.Előtte, szó nélkül összepakolta a kinti dolgait! Nagyon tetszik, hogy tényleg minden vissza kerül a helyére, ahogy anya is teszi azt! A minta!!!!
 A már ismert bábszínházast játszottuk! Szerintem, anya nem annyira favorizálja a paravánunkat (nem is csodálom!), így ez mindig a kettőnk játéka marad:))
Bábszínházunk!

Aztán vacsora, mosdás, ágybabújás...és itt volt egy kis vita. Az esti mese is ki lett adva, hogy mire anya hazajön, az is meglegyen.
Albert, szokás szerint, van, amit "csak" anyával szeret, és ha van rá lehetőség, tehát nem együtt alszunk, akkor ragaszkodik hozzá, hogy én ne! Majd anya!
Még próbálkozott, egy kis pizsis bábszínházzal, de azt már ugye nem lehetett.:)
Aztán én az ágy mellé ültem, ő nagyokat, látványosan sóhajtozott az ágyán...időnként megemlítettem,. hogy ettől talán jobb lenne, ha mesélnék..NEM! vágott rá azonnal!
Akkor a beszélgetést ajánlottam fel..na az bejött, bár kissé elgondolkodott az alkun!:)
Addigra viszont, megérkezett anya is, így a probléma megoldódott!:))
Ez így van rendjén! Ezek a napi anyás rituálék, nem válthatók egykönnyen ki, még ha egyébként szeretjük is egymást:)))))

Még pár kép az őszi "Albert kertje" albumból!
Ősszel. ezek a színek veszik körül!


Még egy fotó, a növögető cicáról:)))

Nincsenek megjegyzések: