Új feladat előtt!!

Ma új barátság lehetősége vár!
Dávidka 10 hónapos, aranyos kisfiú. Szüleinek szüksége van segítségre, így találtunk egymásra.
Tetszik, hogy alapos, mindenre kiterjedő  beszélgetéssel telt az első találkozásunk a szülőkkel.
Dávidka figyelmét, még csak messzebbről próbáltam felém fordítani, hagytam, hogy alaposan átvizsgáljon, majd egyre közelebb lépkedve, de csak is követve, nem irányítva, erőszakkal magamhoz ragadva. Merültek fel kétségek, amiket mindkét oldalról, nagyon átrágtunk.
A héten, megpróbáljuk, hogy tudunk-e együttműködni, Dávidka kiegyensúlyozott, nyugodt, békés fejlődése érdekében.
A döntést, mindig alapos átgondolás  előzi meg. Soha nem bólintok rá azonnal valami feladatra, anélkül, hogy biztos lennék benne, hogy a lehető legjobb tudásom szerint tudom elvégezni.
Ha szülőkkel nem jó, és kiegyensúlyozott a kapcsolat, azt a gyerek sínyli meg. Nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk, és minden felmerülő kérdést tisztázzunk.
Mindig alkalmazkodom a baba napirendjéhez, és minden tevékenységéhez. Ha esetleg van más elképzelésem is, azért felvetem, de  önállóan nem változtatok.
Viszont csak azt tudom felelősséggel felvállalni, és abban tudok részt venni, amihez nem kell több dologban megváltoznom, maradhatok az általam eddig is legjobbnak tartott módszereknél!
Az a szülő, aki ugyanolyan alaposan, széleskörűen térképez fel engem mindenben, múltban, életvitelben, gyakorlatomban, tervekben, az nem sértő, hanem megnyugtató. Hiszen nem kisebb dolgot bíznak rám, mint a gyermeküket!
Nagyon várom, hogy hogyan alakul a hét, és milyen kép alakul ki minden résztvevőnek a fejében, és főleg a szívében!?