2011. február 19., szombat

Bazsiztam

Voltam unokázni egy kicsit!
Két hetente látom általában, de egy ilyen picinél nagyon sok fejlődés látható ennyi idő alatt is. Bazsi is már folyamatosan "beszél", nevet, sokat játszik, megfogja, szájához viszi a játékot. Nagyon figyel minden színes, mozgó tárgyra. Eszik már több mindent, így a pocakja is rendeződött egy kicsit.
Megint láttam a kis menyemtől olyan dolgokat, amit elsajátítanák, ha a múltba visszamehetnék.
A napirend, ami nekem vesszőparipám, náluk is tökéletesen működik, csak nem annyira mereven, mint ahogy én csináltam. Az egész napjuk, harmonikus, békés, nyugodt. Így, amikor Bazsi elálmosodik, kb. akkor, amikor megszokta, ölbe veszi, Bazsi odabújik, és abban a pillanatban alszik. Én is követtem, de volt, amikor a szemdörzsöléskor, azonnal felálltam, karba vettem...és mégsem aludt, hanem nyöszörögve jelezte, hogy még nem annyira álmos. Aztán, amikor már tényleg sűrűn, és egyértelműen adta a jeleket, akkor valóban egy pillanat volt az elalvás.
Lehet, hogy régebben, én az első jelnél "erőszakoltam volna" sétával, énekkel, ringatással az alvást, hiszen látom, hogy álmos. De nem jól láttam volna!
Aztán az evés. Azt is olyan egyértelműen jelzi, és azt is a megszokott időben, esetleg kis csúszással, hogy soha semmi cirkusz nincs.
Az is tetszik, bár ez nekem is tabu volt, hogy evés közben nem játszunk. Már most jelzi neki Kinga, hogy semmi bohóckodás, huncutkodás, mindketten az evésre figyelnek.
Lassan én is felengedek, nem vagyok merev, nem félek, hogy valamit nem úgy csinálok, mint ők, mert csak Bazsira kell figyeljek, ő "mondja', hogy mit szeretne!
Sokat sikerült sétálnunk, amit persze végig aludt. Szerencse, hogy közel van a belváros, ahol csendes kis utcákban, autómentes környezetben sétálgatunk.
2 alsó foga már kocog, de nyúlkál folyamatosan a szájába, és nyálzik is, így tudatva, hogy nincs szünet, folytatja a fogzást.
Az is tetszik náluk, hogy nincs körberakva sok játékkal, általában 1-2 van napokig, míg teljesen át nem tanulmányozza. Azt én sem szeretem, ha nem látszik ki a gyerek a játékok közül, de azt megfigyeltem, hogy milyen sokáig, milyen tüzetesen vizsgálgatja a feje felett levő játékot. Kár volna kicserélni, míg van mit még nézni, fogni rajta.. Nagyon ügyesen használja a kezeit, átveszi már a tárgyakat, szájához viszi. A mesekönyve zörgős lapját, olyan hosszan gyűrögette, látszott, hogy összerakja a pici fejében, hogy a keze mozog, a könyv zörög. Vagy megüti a csörgős labdácskát, akkor fogja hallani a hangját.
Tanultak már tapsolni, meg sütizni, de nem akar a Kinga, minden percben, mást tanítani. Ebbe a hibába gyakran beleestem, hogy attól tartottam, hogy már unalmas a gyereknek, és mindig új mondókákat, énekeket vettem elő. Én voltam a türelmetlen, nem a gyerek.
Menni fog úszni, így most "házi feladatként" a nagy kádban kell a vízhez szoktatni. Ezt is szépen fokozatosan csinálják vele, lassan tolva az időt, és változtatva a mozgásgyakorlatokat..

Nincsenek megjegyzések: