Még jó, hogy van miből mazsolázni!
Szilvi és Misi hiánya halványul ugyan, de a 11 év emlékei kitörölhetetlenek!
Sajnos, mióta elválasztottak minket, Misivel szinte soha, Szilvivel ritkán találkozom, de ezek inkább csalódások, lehangolóak, és próbálom már, hogy kerüljem őket. Tenni már nem tudok, akkor legalább ne kínozzam magam!
Most egy vidámabb!
Amikor egyszer lehetőségünk nyílt, hogy párommal egy hosszú hétvégét Agárdon töltsünk, az Önkormányzat nyaralójában, folyton az járt az eszembe, hogy mennyire élveznék a gyerekek a helyet, a szabadságot, és a teljesen új élményt!
Nem is nyugodtam, míg el nem tudtam intézni, hogy megvalósuljon a vágyam.
Már az, ahogy meséltem nekik a várható élményről, olyan izgalomba hozta őket, annyi kérdés ,rejtély merült fel bennük, hogy megszépítette a megelőző napokat is.
Aztán útra keltünk. A hely, egy bekerített, gyönyörűen karbantartott udvarral, eldugva egy erdőcske közepén, csúszdával, homokozóval, hintával.....és azzal a szerencsével, hogy egyedüli vendégek voltunk, megadta azt, amire számítottam! Vittünk medencét is, így minden adva volt a boldogságunkhoz!
Most is könnybe lábad a szemem, ahogy látom magam, előtt a felfedés izgalmas pillanatait, a rácsodálkozásokat, a hitetlenkedést, hogy valóban mindent szabad, minden használható, élvezhető, és a lehető legkevesebb korlát veszi körül őket.....minden pénzt megért!
Ki is használtak minden lehetőséget! Medencéből ki, csúszdára fel, homokozóba be, toronyra fel....
Nekem csak néznem kellet, és élvezni a látványt! Párszor elmentünk a központba, egy kis fagyizás, palacsintázás, egy laza séta erejéig, aztán vissza a szabadságba!
Az izgalomtól, este kissé nehezen ment az elalvás, meg szokva sem voltak ahhoz, hogy idegen helyen aludjanak, de honvágy nem gyötörte őket!
A lányomék is lejöttek 1 napra, és hozták a kerti grillt is. Szilvi estefelé, izgatottan kérdezgette, hogy nem kell még aludni, hiszen sötét van? Alig tudtuk meggyőzni, hogy itt és most csak akkor kell bármit tenni, ha ők is akarják!:))
Fel |
Amikor elfáradtak, egy plédre, vagy nyugágyra heveredve kártyáztunk, társasoztunk, beszélgettünk....és élveztük a nyaralást.
Szilvi, odafele folyamatosan kérdezte ."ott vagyunk már a nyaralásban?". Elég nehéz volt megmagyarázni, hogy hogy is van ez:)))
Azután, még minden évben kiharcoltam, bár teljesen ráfizetéses volt számomra, hogy elmenjünk nyaralni. Voltunk Balatonon, Abádszalókon. Remélem, bennük is megmaradtak a szép napok emlékei, és ha most a kamaszkor kellős közepén, nem is jönnek felszínre, de talán később úgy emlékezhetnek vissza, hogy ezek nagyon pozitív, szép élmények voltak gyerekkorukban!
Én biztos, hogy soha nem felejtem el, és elégedettséggel tölt el, hogy ezt is megadhattam nekik!
Erről a nyaralásról, csak video felvétel készült, így párat szemezgetek a későbbiekből.....
1 megjegyzés:
Nagyon jó nyaralások lehettek és biztos emlékeznek rá még ők is!!!
Megjegyzés küldése